A Sarkad és környéke Többcélú Kistérségi Társulás (továbbiakban: Társulás) 2004. június 29-én alakult 11 település részvételével, mely települések a következők:
A Társulás szervei: a Társulási Tanács, a Társulási Tanács elnöke, a Társulási Tanács elnökhelyettese, állandó és eseti bizottság(ok) és a Társulás Munkaszervezete.
A Társulás legfőbb, döntéshozó szerve a Tanács. A Tanácsot a Társulás tagjainak - a kistérség valamennyi települési önkormányzatának - polgármestereiből álló 11 fős testület alkotja.
A településekkel és a Belügyminisztériummal kötött megállapodásban a következő főbb feladatok vállalása szerepel:
közoktatási feladatok: bejáró gyermekek és tanulók ellátása, nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás,
szociális alapszolgáltatási feladatok: családsegítés, közösségi ellátás, támogató szolgálat,
gyermekjóléti alapellátási feladat,
egészségügyi alapellátás: orvosi ügyelet,
belső ellenőrzési feladat,
területfejlesztési feladatok
A kistérség céljai és fejlődési lehetőségei alapján a Társulás céljai az alábbi 3 prioritás mentén körvonalazódnak:
Elsődleges cél az „élhetőbb kistérség” megteremtése.
Ebben a prioritásban a fejlődési lehetőség a szociális, az egészségügyi ellátások mellett az oktatás, a képzés, a szolgáltatás, az infrastruktúra, a közlekedés, a természeti és épített környezet, valamint a hátrányos helyzetűek, a nyugdíjasok, a roma lakosság körülményeinek folyamatos javítása.
Második prioritás a munkahelyi lehetőséggel kapcsolatos.
Az aktív korú munkavállalók kistérségen belüli elhelyezkedése korábban sem volt lehetséges helyben a jelentősebb ipari létesítmények hiánya miatt.
A helyzetet rontotta a kistérség közeli „bejáró” munkahelyeinek megszűnése, illetve a távoli munkahelyi alkalmazás kedvezőtlen alakulása.
A rendszerváltás óta akut problémává vált a kistérségben a munkanélküliek országos arányt meghaladó mértéke, a munkanélküliség tartóssága.
Számos azon családok száma, ahol a családfenntartó a rendszerváltás óta nem dolgozik, és a munkanélkülisége óta felnőtt és nagykorúvá vált utódai szintén nem fordultak meg állandó munkahelyen.
Magas a képzetlen személyek, a szakmanélküliek aránya, mely ugyancsak nehezíti a munka világába történő bekerülés, visszakerülés esélyét.
A gazdasági világválság hatására hazánkban a foglalkoztatottság mélypontra esett vissza, a munkanélküliség rekord mértékű lett.
A kistérség ilyen jellegű problémája az átlagosnál nagyobb mértékben növekedett.
A fentiek miatt szükséges, hogy támogassuk a kis- és középvállalatok megerősödését a térségben, a közmunkát, a termelés bővítését.
A munkalehetőség léte vagy hiánya a már munka-aktív, illetve a felnövő generációk számára egyet jelent a helyben maradással, vagy elvándorlással.
Különös veszélyt jelent az is, hogy a képzett munkaerő jobb lehetőségei miatti elvándorlása után jellemzővé válik a helyben maradott szakképzetlenek magas aránya, ami a gazdasági élet kedvező fordulata esetén még inkább ellehetetleníti a kistérségi kilábalást a nehéz helyzetből. Éppen ezért célunk a szakképzés, átképzés, a humánerőforrás fejlesztése, hogy javítsuk az emberek munkaerő-piacon való megjelenésének esélyét.
Harmadik prioritás a kistérségi turizmus fejlesztése, bővítése.
Fejlődési lehetőségünknek látjuk, hogy a határ átjárhatósága miatt, a meglévő határon átnyúló együttműködések generálását, illetve az önkormányzatok, kisebbségi önkormányzatok, civil szervezetek részéről új kezdeményezések támogatását.
