Iskolai szociális munka

A projektelem megnevezése

projektmenedzser neve

Kistérség

Az önértékelést elkésztő szakember (név, e-mail, telefon)

Iskolai szociális munka biztosítása

Máriné Nagy Adrienn

Sarkadi

Petrusán Lászlóné

06-70/3280056

gyerekesely.szoc@gmail.com

IDŐTARTAM

2013. január 01.-2015. szeptember 30.

HELYSZÍN

Kistérség általános iskolái és az Ady-Bay Gimnázium

CÉLCSOPORT

6-18 éves tanulók

SZÜKSÉGLET

A térségben a legjelentősebb problémát az alacsony mértékű foglalkoztatottság, ebből adódóan a magas szintű munkanélküliség jelenti. A lakosság jelentős hányada küzd az aluliskolázottság problémájával, vagy a meglévő tudás elavultságával, ami szintén nehezíti a foglalkoztathatóságot.

Komoly problémát okoz a munkanélküliségen belül a tartós munkanélküliség jelenléte. E problématípus különösen veszélyes, önmagában nincs jelen, mindig párosul különböző szenvedélybetegséggel vagy szenvedélybetegségekkel, mentális problémákkal, családi konfliktusokkal, súlyos eladósodással. Mindez az igen rossz szociális helyzetnek nem csak a kiterjedtségét, hanem mélységét is növeli, mellyel a családok, egyének egyedül még kevésbé tudnak megküzdeni. A családon belül jelentkező problémák megjelenésével a családok egysége megbomlik. Nincsenek mintáik a problémák kezelésére, megküzdési stratégiáik gyengék, beszűkültek.

A halmozottan hátrányos helyzetű családok köréből kerül ki a veszélyeztetett gyermekek többsége. A gyermekek körében komoly problémát jelent az iskolai lemorzsolódás, hiányzás, a magántanulók számának növekedése, a szülői elhanyagolás, a tanulási nehézségek és magatartási problémák.

Ezek a veszélyeztető tényezők indokolják az adott tevékenységbe bevont településeken élő gyermekek, családok szociális helyzetének, veszélyeztetettségének széleskörű figyelemmel kisérését, lehetőleg problémáinak feldolgozását, megoldását, kiváltképp megelőzését a különböző szakterületek összefogása révén megvalósuló hatékonyabb munkavégzéssel. Ahhoz, hogy ezeknek az összetett, különböző szakterületeket érintő ok – okozati problémáknak a feldolgozásához, megoldásához hatékonyabb segítségnyújtás váljon biztosítottá a településeken, iskolai szociális munkások foglalkoztatására van szükség.

Az iskola, mint elsődleges szocializációs szintér, jelentős szerepet játszik a gyermekek személyiségformálásában, de az utóbbi évtizedekben e feladatkörének szembetűnő változása figyelhető meg. Napjainkban egyre égetőbb problémát okoznak az iskolák életében a gyermekeknél mind gyakrabban előforduló tanulási és magatartási rendellenességek, melynek kapcsán az iskolai személyiségformálásnak új feladatai születtek.

A tanulási zavar szinte minden esetben magatartási zavart, zavarokat is maga után vonhat. E zavarok kialakulásában számos ok fellelhető:

-       a tanulási probléma együtt járhat az alacsony szociokulturális háttérrel – az ingerszegény családi légkörben nevelkedett gyermekek olvasási, írási, számolási problémái, nyelvi nehézségei a szókincshiánynak, a környezet alacsony nyelvi kultúrájának lehetséges következményei;

-      a gyermekek iskolai viselkedésében jelentős szerepet játszhat a család szociális helyzete: a családtagok képzettsége, anyagi helyzete, lakáskörülményei, higiénés állapota. Ezek a körülmények mind befolyásolhatják a gyermek viselkedését. A hátrányos helyzetű gyermekek esetében sokszor a gyermek elsődleges szükségletei (élelem, ruházat, higiéné, lakás) sincsenek kielégítve, nemhogy a másodlagosak (játékok, könyvek, szabadidő). Emiatt könnyen frusztráltnak, értéktelenebbnek érezheti magát társainál, főképp, ha azok kikerülik a vele való barátkozást, így nagyon hamar kitaszítottnak érezheti magát, peremhelyzetbe kerülhet az osztályon belül. Ez egy sor deviáns magatartást, nem kívánt viselkedést válthat ki a gyermekből.

A pedagógusoknak egyszerre kell felvállalniuk az oktató, ismeretátadó funkciót, a családi szocializáció hiányosságit kezelő korrekciós funkciót, valamint a gyermek személyiségfejlődési, magatartási zavarait helyrehozó funkciót. Ez az oktató – nevelő munka igen sokrétű szerepvállalás, mely sokrétű szakképzettséget, jártasságot kíván.

Az említett új nevelési problémáknak a kezelésére az oktatási – nevelési intézmények döntő többsége nincs felkészülve, holott elengedhetetlen e zavarok iskolában történő felismerésének, kezelésének szükségessége. Az iskolai szociális munka hatókörébe ez is bele tartozik.

Az iskolai szociális munka nem más, mint e problémák megelőzésére, ezeket a tüneteket kiváltó környezet (család, iskola) kezelésére hivatott szakma.

Jó gyermekvédelmi munkát csak az az iskola képes végezni, ahol nem csupán sajnálkoznak a bajba jutott családokon, ahol nem csupán felháborodnak a gyerekek rossz állapotán, ahol nem csak szabadulni akarnak a nevelési problémás gyerekektől, hanem segíteni akarnak és tudnak is, mert meggyőződésük ezt diktálja.

CÉL

Az iskolai szociális munka célja és feladata, hogy módszertanilag átgondoltan a normákat és értékeket vesztő, normákkal, értékekkel szembekerülő fiatalokat érett személyiséggé formálja, segítséget nyújtson a megváltozott élethelyzetből adódó problémák megoldásában, valamint csökkentse a meglévő esélyegyenlőtlenségeket.

Az iskolai szociális munkás összekötő az otthon, az iskola és a közösség között, s mint az iskola tagja, speciális szolgáltatásokkal tudja segíteni és támogatni a diákokat a tanulás és a szocializáció folyamatában.

Felmerült probléma, annak megoldása:

Nem releváns.

TEVÉKENYSÉGEK

Egyéni esetkezelés:

• mentális segítség (pl.: szülő és gyermek kapcsolata, iskolai és egyéb élethelyzetek kezelése, iskolai nehézségek és nevelési problémák),
• tanulásban történő tanácsadás a jobb koncentráció érdekében,
• egyéni beszélgetés a túl sok hiányzás miatt,
• viselkedésproblémás gyermekek segítő beszélgetése,
• órai deviáns magatartás tompítása,
• konfliktus-kezelés (pl.: tanár és diák között, diákok között, iskolai verekedésből fakadó problémák enyhítése),
• segítő beszélgetés saját szándékból érkező gyermeknél,
• Régebbi esetek nyomon követése, átbeszélése.

Közösségi szociális munka:

• programok szervezése a szabadidő eltöltésére,
• szülői munkaközösséggel való együttműködés,
• diákönkormányzattal való együttműködés.

Szociális csoportmunka:

• osztályközösségek támogatása,
• iskolai kötelességtudatról lévő beszélgetés a speciális tagozaton, hogy mi is a feladata és kötelessége a diákoknak,
• tanár-diák közötti konfliktus-kezelés: a tanulóknak segítése a helyzet felismerésben, illetve a megfelelő kommunikáció használata tanár és diák között, valamint a házirend betartásáról,
• kreatív műhely, ahol a kézügyesség, és a kreativitás részesül előnybe.

Családokkal kapcsolatos szociális munka:

• szülői értekezleten való részvétel,
• részvétel a szülő – tanár megbeszéléseken,
• családlátogatás a gyermekek iskolai hiányzásai miatt, egyben környezettanulmány végzése a családoknál.

Információnyújtás a szülőnek:

• a gyermekéről (pl.: iskolai hiányzás, tanulmányi eredmény, magatartási, illetve viselkedési problémák),
• a szabadidős programokról,
• igénybe vehető lehetőségekről (pl.: magántanulói jogviszony feltételei, szociális és gyermekvédelmi ellátások),
• egyéb témákról (pl.: adókártya igénylés menete).

Tanácsadás a szülőnek:

• a gyermek iskolai aktivitásának javításáról, a jegyek javításáról,
• a különböző nehézségek megoldásáról (pl.: iskolai és nevelési problémák, különböző élethelyzeti nehézségek).

Ügyintézés, segítségnyújtás:

• szociális problémák rendezésében,
• szociális és gyermekvédelmi ellátások igénylésében,
• szociális intézményekkel való kapcsolatfelvételben,
• szemüvegigénylésben,
• kérelmek, meghatalmazások készítésében.

Közvetítés:

• diákok, szülők delegálása más szakemberekhez, intézményekhez (pl.: optikushoz, szakorvoshoz),
• időpont igénylése, azok módosítása.

Egyéb:

• Eset- és munkamegbeszélések minden hónap 3. szerdáján.

SZAKTERÜLETI ELEMEK A PROJEKTELEMEN BELÜL

(közoktatás, szociális, egészségügy, korai képességfejlesztés, közösségfejlesztés, foglalkoztatás)

• közoktatás,
• szociális,
• egészségügy,
• korai képességfejlesztés,
• közösségfejlesztés,
• foglalkoztatás.

A TEVÉKENYSÉG MEGVALÓSULÁSÁNAK FOLYAMATA

Sor-száma

Megnevezése

Leírása

1.

iskolák felkeresése

az iskolai szociális munka tevékenység bemutatása, feladatkörök, kompetenciahatárok tisztázása

2.

szakképzett dolgozók keresése

lehetőleg szociális munkás vagy szociálpedagógus végzettséggel rendelkező szakemberek felkutatása

3.

szakképzett dolgozók alkalmazása

a szakképzett dolgozók munkaszerződésének, munkaköri leírásának elkészítése

4.

szakmai feladatok átbeszélése

szakmai megbeszélések tartása iránymutatás, a munkakörhöz tartozó feladatok, kompetenciahatárok megbeszélése, tisztázása

5.

tájékoztatók, szórólapok készítése

az iskolai szociális munka feladatkörét, az iskolai szociális munkás elérhetőségét bemutató szóróanyagok elkészítése, kihelyezése

6.

az iskolai szociális munkások terepre kísérése

az iskolai szociális munkások bemutatása a terepintézményeknek

7.

elégedettségi vizsgálat készítése

az iskola és az iskolai szociális munkás által elégedettségi vizsgálat készítése a tevékenység megkezdése előtti állapotról

8.

nyomtatványok elkészítése

az iskolai szociális munkához szükséges nyomtatványok beszerzése, elkészítése

9.

az iskolai szociális munkások szakmai tevékenységének nyomon követése

az iskolai szociális munkások szakmai ellenőrzése, segítése, támogatása a terepen és a háttérintézményben

10.

folyamatos szakmai segítés

esetmegbeszélések, szakmai konzultációk szervezése

11.

évenkénti elégedettségi vizsgálat készítése

kérdőív összeállítása, lekérdezés,

12.

konklúzió levonása

szakmai megbeszéléseken az eredményhez igazodó ellátás kialakítása a hatékonyság növelése érdekében

A MEGVALÓSÍTÁSBAN RÉSZT VEVŐK ÉS TÁMOGATÓ PARTNEREK

• a projekt munkatársai,
• a gyermekjóléti és családsegítő szolgálat (KHSZK) dolgozói,
• Védőnők,
• Gyámügyi dolgozók.
• Pedagógusok-

A célok teljes körűen megvalósultak-e

Azon cél, hogy, az iskolai szociális munkás összekötő az otthon, az iskola és a közösség között, s mint az iskola tagja, speciális szolgáltatásokkal tudja segíteni és támogatni a diákokat a tanulás és a szocializáció folyamatában, megvalósult.

Minden tevékenység megvalósult-e

Minden tevékenység megvalósult.

Jó gyakorlat

• Magát az iskolai szociális munka szolgáltatást is lehet jó gyakorlatnak nevezni, hiszen a pályázatírás során eredetileg az iskolák nem voltak nyitottak arra, hogy iskolai szociális munkások is részt vegyenek az iskola életében. Mára viszont már nélkülözhetetlenekké váltak a munkatársak kitartó munkájának eredményeképpen.
• Jó gyakorlatnak tekinthető az is, hogy mivel az iskolai szociális munka új szolgáltatás, be lett tervezve az iskolai szociális munkások havonkénti rendszerességgel megvalósuló támogatása esetmegbeszélés formájában.
• Jó gyakorlatnak számít továbbá az egyéb, az iskolai szociális munka sikeres megvalósítását támogató olyan esemény, mint a szakmaközi fórum, a kiemelt projekt által biztosított 2 fő külsős szakember biztosítása (Kecskés Éva, Vajda Zsolt).
• Egy főiskolai tanár tájékoztatta az iskolákat az iskolai szociális munkás tevékenységéről.
• Gyakorlott szakember adott segítséget abban is, hogy az iskolai szociális munkások hogyan és milyen dokumentációt vezessenek.
• Prevenciós előadások,
• Legjobb tanulói díj elindítása,
• Kirándulások,
• Csoportos kohézió-klikkesedés,
• Iskolai panaszláda,
• Karácsonyi cipős doboz akció.

1.Helyzetkép (mire, milyen szükségletre reagált)

Mint minden iskolában, így a miénkben is vannak jó, illetve kevésbé jó képességű tanulók. Valószínű, hogy a jó tanulók jól teljesítenek, ha esik, ha fúj. De mi a helyzet a kevésbé jó tanulókkal vagy rossz tanulókkal? Szerettem volna egy olyan esélyt adni a diákoknak, ahol mindenki egyenlő feltételekkel indulhat egy cél érdekében.  A kupáról hallva, bizonyosan minden gyermeknek felcsillan a szeme, hogy „milyen jó is lenne egyszer hazavinni”. A jó tanulókból ez a cím remélhetőleg csak még jobb eredményt fog kihozni, míg a kevésbé jó tanulókat ösztönözni fogja egy olyan álom felé, ami egyszer valóra is válhat.

2.Célcsoportja (kiket, mekkora számban

mértékben ért el)

A program a Gyulai úti Általános Iskolában, illetve az Ady Endre – Bay Zoltán Középiskola és Kollégiumban egyaránt és párhozamosan zajlik. Mindkét iskola kapott egy vándorserleget, amelyet minden hónapban kiosztunk. Fontos az, hogy minden diák egyenlő eséllyel és tiszta lappal indul neki az új hónapnak.  

3. Célja (mit akart elérni, röviden)

Elsődleges célunknak tartjuk, hogy ösztönözzük a diákokat a tanulásra, a jobb teljesítmény elérésére. Jó volt látni az első hónapokban, hogy a fiatalok érdeklődőek és kíváncsiak, hogy vajon mi is fog történni ezzel a kupával. Cél volt továbbá, hogy felhívjuk a figyelmet az iskolába járó tehetségekre, illetve ezek elismerésére.

4. Mit tett, hogyan (rövid leírás)

Egy internetes fényképnek köszönhetően új gondolatok támadtak a fejemben. Vajon mit szólnának a diákok, ha minden hónapban új „hónap tanulóját” választanánk. És vajon mit gondolnának a tanárok, jó ötlet ez? Kis hezitálás után elkészítettük a Gyulai úti Általános Iskolának és az Ady Endre – Bay Zoltán Középiskola és Kollégiumnak is a vándorserlegeket. Ezt követően az iskola dolgozóinak segítségét kértem, hogy segítsenek kiválasztani az adott hónapban a legjobb tanulót, illetve ezt dokumentálva, abban a szerencsés helyzetbe kerültem, hogy közös fényképet készíthettem a hónap tanulójával.

5. Mit ért el a célokból, miért eredményes, miért jó gyakorlat, miért újszerű (tapasztalatok érvek, előnyök, hatások, fenntarthatóságra utaló előjelek)

Azt gondolom, hogy mindenképp új színt visz az iskola életébe ez a „projekt”. Nem csak a diákok, de a tanárok is kíváncsian várják, hogy ki lesz a következő „hónap tanulója”. Amikor először vittem be a kupát az iskolába, nem tudták, hogy mire is gondoljanak, hogy mi is fog most történni. Minden alaklommal öröm volt nézni a diákok arcát, a meglepődöttséget, hogy „bizony, ebben a hónapban én vagyok a hónap tanulója”. Minden átadás más és más. Volt olyan, hogy csak egy osztály előtt sikerült átadni vagy esetleg az egész iskola előtt. Volt, hogy a hónap tanulója elkésett aznap, és nem sikerült az átadás, de volt olyan is, hogy addig kerestük a diákot, amíg meg nem találtuk (természetesen ez idő alatt az iskola többi diákja türelmesen várt). A legutolsó díjátadó két dolog miatt is rendhagyó és emlékezetes marad: első alkalommal az iskolarádióban lett kihirdetve a győztes neve, továbbá olyan nyertest avathattunk, aki már másodszorra hódítja el a díjat.

Ez egy maximálisan új dolog itt a mi iskoláinkban, aminek mindenki csak örül. Amikor kihirdetjük az előző hónap eredményét, akkor valószínűleg sok kis diáknak dobog a torkában a szíve, és azon gondolkodik, hogy „vajon elég jó voltam, vajon ebben a hónapban végre én leszek a hónap tanulója?” Ha csak egy-két diák ezt érzi ebben a pillanatban, akkor már nagy lépést tettünk annak érdekében, hogy arra sarkaljuk a gyerekeket, hogy pozitív irányba javuljanak az eredményeik. Az alapok megvannak, a többi már csak rajtunk múlik. Reméljük, hogy a jövőben új és új „hónap tanulóinak” mondhatjuk majd ki a neveit. 

6. A jó gyakorlatot "igazoló" rendelkezésre álló dokumentumok

Cikk

Fotó dokumentáció

Beszámoló

1.Helyzetkép (mire, milyen szükségletre reagált)

Az Mezőgyáni Általános Iskola tanulói többször felvetették, hogy felmerültek bennük kérdések, problémák, amiket nem tudnak, vagy nem mernek megbeszélni senkivel, azonban szívesen kapnának kérdéseikre választ, de nem tudják, milyen módon közöljék. A felmerült igényekre azt a megoldási stratégiát választottam, hogy az iskola egy könnyen megközelíthető pontján egy „iskolai panaszládát” helyeztem el, amibe a tanulók problémáikat, kérdéseiket, javaslataikat helyezhetik el. Ennek feltétele, hogy csak az iskolai szociális munkás fogja elolvasni, valamint amennyiben ezt a levélben jelzik a probléma megoldását már személyesen folytatjuk. 

2.Célcsoportja (kiket, mekkora számban

mértékben ért el)

A szolgáltatást elsősorban az általános iskola felsős tanulói vették igénybe, ez megközelítőleg 10  - 12 főt érintett.

3. Célja (mit akart elérni, röviden)

A szolgáltatás célja, hogy az iskolai diákjai minél könnyebben merjenek segítséget kérni, legyen mindenki számára kivétel nélkül elérhető.  Tudniuk kell, hogy mindig van, ahol segítséget kaphatnak, illetve ismerniük kell, hogy hogyan lehet problémás helyzeteket megoldani.

4. Mit tett, hogyan (rövid leírás)

Az iskola egy jól megközelíthető helyén, azonban nem a középpontján elhelyezésre került a láda, amiből ki nem lehet venni semmit, csak beletenni.

5. Mit ért el a célokból, miért eredményes, miért jó gyakorlat, miért újszerű (tapasztalatok érvek, előnyök, hatások, fenntarthatóságra utaló előjelek)

A gyakorlat azért tekinthető jónak, mert számos megkeresés érkezett levél formájában, amit személyesen tovább tudtunk görgetni, azonban, ha a lehetőség nem lett volna, nem biztos, hogy felszínre kerül a probléma. Így a tanulók egyre jobban tudják és értik, milyen helyzetekben tud segítséget nyújtani a z iskolai szociális munkás, vagy adott esetben közvetíteni. Miután megtörténtek a megkeresések, továbbra is jöttek a diákok személyes konzultációra ezúttal már nagy bizalommal, személyesen.

6. A jó gyakorlatot "igazoló" rendelkezésre álló dokumentumok

Cikk

Fotó dokumentáció

Beszámoló

1.Helyzetkép (mire, milyen szükségletre reagált)

Sarkad városában lévő 1 sz. általános iskolába, ami a város központjában található, a tanulói létszám 388 fő. Elmondható, hogy az iskolában lévő tanulói összetétele 80% roma származású, és ebből 60%-a halmozottan hátrányos helyzetű diák.

A családoknak nem áll módjukban a települést elhagyni szociális helyzetük, körülményeik miatt. Nincs lehetőségük arra, hogy más település életére, betekintést nyerjenek, illetve részt vegyenek közösségi, és kulturális programokon.

A szülők az anyagi lehetőségekhez mérten gyermekük részére megadják azt, ami tőlük telik, azonban ebbe nem fér bele a kultúra és minőségi szabadidő.

2.Célcsoportja (kiket, mekkora számban

mértékben ért el)

 A programra olyan diákokat választottam aki:

-          6-7 osztályos tanulók, max: 15 fő,

-          hátrányos helyzetű,

-          jó tanulmányi eredménnyel, és érdeklődéssel rendelkezik

-          megfelelő viselkedési normával rendelkeznek.

3. Célja (mit akart elérni, röviden)

A közös programok, látványosságok, ki kapcsolódás, hogy így is lehet élni. Igény arra, hogy megismerjék a helyi nevezetességeket, és a környező városok nevezetességeit, lásd Gyulai-vár, Erkel-ház, ami jelentős történelmi hatással bír.

A programnak célja, az volt, hogy élményhez juttassuk a diákokat, és ezzel közvetítsék a családjuk felé mind azt, amit láttak és átéltek.

4. Mit tett, hogyan (rövid leírás)

A gyulai művelődési ház ügyvezető igazgatójához kéréssel fordultunk, hogy szeretnénk 15 hátrányos helyzetű diákot elvinni a Gyulai Várba, és Erkel Ferenc szülőházába, és támogassák ezt a kezdeményezésünket. Lehetőséget kaptunk rá, és tisztelet jegy keretében ellátogattunk mind a két helyre, ahol felejthetetlen élményben volt részük.

5. Mit ért el a célokból, miért eredményes, miért jó gyakorlat, miért újszerű (tapasztalatok érvek, előnyök, hatások, fenntarthatóságra utaló előjelek)

A diákok és a szülők örömmel vették ezt a lehetőséget, és közölték velem, hogy ők nem tudták volna ezt megadni a gyerekeknek. Csillogó szemekkel tele élménnyel mesélték a közösen töltött szabadidőt és azt, hogy soha nem gondolták volna, hogy a Gyulai vár ilyen csodálatos, mind belül, és mind kívül.

6. A jó gyakorlatot "igazoló" rendelkezésre álló dokumentumok

Cikk

Fotó dokumentáció

Beszámoló

1.Helyzetkép (mire, milyen szükségletre reagált)

A Zsadányi Református Általános Iskolában régóta megfigyelhető a gyerekek klikkesedése. Különböző okokból kiközösítik egymást, ilyenek például: tanulmányi eredmény, ruházat, testalkat stb.

Ezek a megkülönböztetések visszavezethetőek a munkanélküliség okozta problémákra. A szülők közmunkaprogramban vesznek részt többségében, vagy munkanélküliek, így az alapvető fiziológiai szükségletek kielégítése után már nem nagyon marad pénzük ruházkodásra vagy egyéb élvezeti cikkekre.

A másik fő problémát a szenvedélybetegségek jelentik: dohányzás, alkohol. A családi élet megbomlása, nyugtalanság, szorongás, sokszor iskolai agresszió képében jelentkezik. A szülők veszekedése és az otthoni légkört így tükrözik vissza a gyerekek.

2.Célcsoportja (kiket, mekkora számban

mértékben ért el)

 Általános iskolai gyerekek, osztályközösségek.

3. Célja (mit akart elérni, röviden)

Osztályközösség kovácsolása, kapcsolatok erősítése, klikkek határainak kitolása, illetve eltörlése, a társaink feltétel nélküli elfogadása.

4. Mit tett, hogyan (rövid leírás)

Kommunikációt fejlesztő csoportos foglalkozásokat szerveztem, ahol a szimpátián alapuló kapcsolatrendszereket igyekeztem felborítani.  Bizalmat, őszinteséget igénylő feladatok csoportos megoldása valósult meg.

5. Mit ért el a célokból, miért eredményes, miért jó gyakorlat, miért újszerű (tapasztalatok érvek, előnyök, hatások, fenntarthatóságra utaló előjelek)

Bizalmi kapcsolatok kezdetleges kialakulása volt megfigyelhető, az éles határok elmosódtak.  A gyerekek nagyon szerették a foglalkozásokat, mivel társasjátékot vettünk igénybe, így működőképesnek bizonyult a csoport. Elmondták továbbá azt is, hogy eddig nem volt ilyenre lehetőségük. Csökkent a verekedések, illetve az agresszív megnyilvánulások száma. Költséghatékony, mind eszközök, mind hely szempontjából.

6. A jó gyakorlatot "igazoló" rendelkezésre álló dokumentumok

Beszámoló

Jelenléti ív

1.Helyzetkép (mire, milyen szükségletre reagált)

A sarkadi kistérség települései közül Méhkerék is a hátrányos helyzetű települések közé sorolandó. A lakosság nagy része munkanélküli, ami a családok anyagi helyzetére is hatással van. Az itt élő emberek nyáron zöldség termesztésből próbálnak megélni, ami sajnos nem elegendő arra, hogy télire is megteremtsék családjuk számára a megfelelő anyagi hátteret.  A községben élő gyermekek többsége rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül.

A lakosság anyagi problémájukat sajnos gyorskölcsönökkel igyekszik megoldani, amiből nem tudnak kilábalni. Az adóságokból kifolyólag sokan sajnos nem tudják megteremteni gyermeküknek a biztonságos családi környezetüket.

2.Célcsoportja (kiket, mekkora számban

mértékben ért el)

 A kiránduláson olyan gyerekek kerültek kiválasztásra, akik igen hátrányos helyzetű körülmények között élnek és még talán soha sem volt részük egy ilyen kirándulásba. Még figyelembe kellett venni azt is, hogy ki részesül rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben.

3. Célja (mit akart elérni, röviden)

A hátrányos helyzetű családokban nevelkedő gyermekek közösségbe való beilleszkedésének elősegítése.

A kirándulás célja volt még az anyanyelvük megszerettetése, amit sajnos a szülők nem adnak át gyermekeiknek a többnél-több problémáik miatt.

4. Mit tett, hogyan (rövid leírás)

Nagyváradon az idegenvezető egy templomba vezetet minket, ahol ismertette a templom alakulásának történetét és szokásait. Majd onnan elutaztunk Suncuiusra ahol egy barlangot mutattak meg nekünk. A barlangba elmesélték az ott élő denevérfaj történetét. Majd az idegenvezető egy túrára vitt minket, ahol különböző növényeket figyeltünk meg.pl: kutyatej, vadrózsa, csipkebogyó. A gyerekek számára nagyon élvezetes volt a túra. Élményekben gazdag kiránduláson vettek részt.

A programokat az idegenvezető szervezte meg, így minket kísérőket arra kért, hogy a fegyelmezésben és az étel kiosztásánál segítsük, a többit bízzuk rá.

5. Mit ért el a célokból, miért eredményes, miért jó gyakorlat, miért újszerű (tapasztalatok érvek, előnyök, hatások, fenntarthatóságra utaló előjelek)

A kirándulások során a kiválasztott gyerekek egymással nagyon jó kapcsolatot alakítottak ki, barátságok alakultak.

Voltak köztük olyanok, akik megnyíltak társaik illetve kísérőik előtt. A nap végére egy összetartó, jó hangulatú társaság alakult ki. Egyes gyerekek magatartásnormái igen sokat javultak.

6. A jó gyakorlatot "igazoló" rendelkezésre álló dokumentumok

Fotó dokumentáció

A megvalósult projektelem hatása

Módszertanilag átgondoltan, a normákat és értékeket vesztő, normákkal, értékekkel szembekerülő fiatalokat érett személyiséggé igyekeztünk formálni, segítséget nyújtottunk a megváltozott élethelyzetből adódó problémák megoldásában, hogy csökkentsük a meglévő esélyegyenlőtlenségeket.

Az iskolai szociális munkás összekötő az otthon, az iskola és a közösség között, s mint az iskola tagja, speciális szolgáltatásokkal tudja segíteni és támogatni a diákokat a tanulás és a szocializáció folyamatában.

Visszajelzések alapján a szolgáltatás hiánya nagy űrt hagy maga után.

Nem várt eredmények és hatások

• Az iskolák részéről való szinte teljes mértékű pozitív elfogadás.

A tevékenység indulásakor több pedagógussal kissé nehezen bontakozott ki a kapcsolat, ugyanakkor a pedagógusok többségével hosszabb-rövidebb idő alatt sikerült közvetlen, együttműködésen alapuló kapcsolatot kialakítani.

• Kellemes meglepetés és nagy segítség volt, hogy az iskolai szociális munkások mennyire jól együtt tudnak működni a nem pedagógus kollégákkal is. Talán még néha jobban is, mint a pedagógus kollégákkal. 
• Pozitív tapasztalat volt, hogy milyen kedvesen fogadják a diákok az iskolai szociális munkást. Nagyon nyitottak, segítőkészek a diákok. 
• A jelzőrendszer tagjai is pozitívan értékelik a tevékenységet.

INDIKÁTOROK

MEGNEVEZÉS

TERVEZETT ÉRTÉK

MEGVALÓSÍTOTT ÉRTÉK

hozzáférhetővé válik a szociális tanácsadás a 11 településen

11

9
(Kötegyán és Újszalonta lemondott)

alkalmazott iskolai szociális munkások
fő

6

6

szolgáltatás révén ellátott gyermekek
(%)

10

100

szolgáltatás révén elért családok (%)

10

28

veszélyeztetett gyermekek
(%)

10

94

hátrányos helyzetű gyermekek
(%)

10

73

A megvalósítást támogató elemek

• Gyermekjóléti és családsegítő szolgálat (KHSZK) munkatársai,
• Közösségi Házak dolgozói,
• Biztos Kezdet Gyerekházak dolgozói,
• Közoktatási elemek.

A megvalósítás során felmerült nehézségek, konfliktusok, problémák (akár pl.: tervezési hiányosság), és azokra adott megoldások

• Néhány igazgató részéről megnyilvánuló kezdeti idegenkedés.

A program indulásakor tapasztalt nehézségek feloldása érdekében szakmaközi fórumot tartottunk, a kiemelt projekt részéről 2 fő szakember (Kecskés Éva, Vajda Zsolt) állt rendelkezésre, a gyulai főiskola részéről pedig egy szakember tájékoztatta az iskolákat az iskolai szociális munkás tevékenységéről.

• A tevékenység indulásakor több pedagógussal is kissé nehezen bontakozott ki a kapcsolat. Sajnos van olyan pedagógus is, akivel jelenleg is kissé korlátozott az együttműködés. Ennek okai több tényezőből is fakadhatnak (pl.: egyfajta tartózkodás magától az iskolai szociális munkától, távolságtartási attitűd egy olyan személlyel, aki nincs munka-jogviszonyban az iskolával, a pedagógus és az iskolai szociális munkás személyisége közti nagyobb mértékű különbözőség).
• Az iskolai szociális munka biztosítása projektelem megvalósításának további nehézsége az volt, hogy bár a pályázati adatlap 9. pontja alatt konkrétan részletezve volt az iskolai szociális munkás feladata, továbbá rendelkezésre állt nagyszámú szakirodalom is, de a tevékenységet adoptálni kellett a helyi igényekhez.
• A projektelem újdonságából fakadt azon nehézség is, amit a kompetenciahatárok felállítása jelentett. Ez szintén a munkafolyamat természetes részeként értelmezhető, hiszen egy új tevékenység esetében a gyakorlati megvalósítás során válik világossá az is, hogy kinek meddig terjednek ki kompetenciái.
• A tervezésben nem szerepelt az alátámasztó dokumentumok listája, mivel hasonló jellegű projekt megvalósítására még nem volt szakmai tapasztalat.

A szükséges dokumentáció kialakítása (mind tartalmában, mind pedig formájában) a projekt megvalósítási folyamatának természetes része.

Ezen projekt szakmai folytatását jelentő jövőbeli pályázat összeállításánál már meg tud jelenni az

adott projektelem megvalósítását igazoló dokumentum-listára vonatkozó konkrét javaslat.

• Tv. háttér elérésének támogatása, elősegítése és lehetőség szerinti gyorsítása.

A projekt megvalósítása során nyert tapasztalatok, amelyekre nyomatékosan figyelni kellene egy jövőbeni pályázatnál

• A fent részletezett és az iskolák részéről megnyilvánult elfogadási nehézségeket enyhítette volna, ha a tervezésben eleve szerepelt volna megfelelő külső támogató rendszer mind az iskolai szociális munkások, mind pedig az iskolák számára.
• Az iskolai szociális munka biztosítása projektelem megvalósításának nehézsége az volt, hogy bár a pályázati adatlap 9. pontja alatt konkrétan részletezve volt az iskolai szociális munkás feladata, továbbá rendelkezésre állt nagyszámú szakirodalom is, de a tevékenységet adoptálni kell a helyi igényekhez.
• A projektelem újdonságából fakadt azon nehézség is, amit a kompetenciahatárok felállítása jelentett. Ez szintén a munkafolyamat természetes részeként értelmezhető, hiszen egy új tevékenység esetében a gyakorlati megvalósítás során válik világossá az is, hogy kinek meddig terjednek ki kompetenciái.
• A tervezésben nem szerepelt az alátámasztó dokumentumok listája, mivel hasonló jellegű projekt megvalósítására még nem volt szakmai tapasztalat.

A szükséges dokumentáció kialakítása (mind tartalmában, mind pedig formájában) a projekt megvalósítási folyamatának természetes része.

Ezen projekt szakmai folytatását jelentő jövőbeli pályázat összeállításánál már meg tud jelenni az

adott projektelem megvalósítását igazoló dokumentum-listára vonatkozó konkrét javaslat.

• Csak 6 fő iskolai szociális munkás szerepel a projektben, ugyanakkor minden iskolának külön iskolai szociális munkásra lenne szüksége.

A fenti állítás önmagában nem írható a tervezési hiba számlájára, hiszen eredetileg igényfelmérés alapján lett meghatározva a 6 fő, mivel néhány iskola nem volt nyitott az iskolai szociális munkás szolgáltatására. Erre a tényezőre egy jövőbeni pályázatírás során eleve érdemes számítani, és szükséges ezen nehézséget már akkor kezelni.

Egy jövőbeni projektnél további projektelemek lehetnének

Iskolai szociális munka magába véve komplett tevékenység, ezért nem szükséges hozzá további programelem.

A megvalósítás során felmerült, de valamilyen ok miatt kihasználatlan lehetőségek, kapacitások

Civil szervezetek és önkéntesek bevonása az iskolai szociális munka megismertetése és propagálása érdekében.

A fenntartás szükségessége

Az iskolai szociális munka nagy hiányt pótol, mivel ilyen szolgáltatás nincs.

A fenntartás lehetősége

További pályázati lehetőségek, illetve ha mód lenne rá, állami finanszírozás által.