Pályaorientáció

A projektelem megnevezése

projektmenedzser neve

Kistérség

Az önértékelést elkésztő szakember (név, e-mail, telefon)

Pályaorientáció

Máriné Nagy Adrienn

Sarkadi

Nagy Katalin, gyerekesely.kozoktatas@gmail.com, +36703276939

Tari István, gyerkesely.itfogl@gmail.com,

06/70/381-80-41

IDŐTARTAM

2012. 09. 03. – 2015. 06. 30.

HELYSZÍN

A sarkadi kistérség településein működő iskolák mindegyikében (általános iskolák és az egyetlen középiskola)

Középiskola:

• Sarkad, http://sarkad.hu/ Ady Endre-Bay Zoltán Középiskola és Kollégium http://www.adybay.hu/web/

Általános iskolák:

• Sarkad, http://sarkad.hu/  Sarkad-Kötegyán-Újszalonta Közoktatási Intézményfenntartó Társulás, Kossuth u. Tagintézmény http://sarkadaltisk1.hu/iskola/
• Sarkad, http://sarkad.hu/  Sarkad-Kötegyán-Újszalonta Közoktatási Intézményfenntartó Társulás, Gyulai u. Tagintézmény http://sarkadaltisk1.hu/iskola/
• Kötegyán, http://www.kotegyan.hu/  Sarkad-Kötegyán-Újszalonta Közoktatási Intézményfenntartó Társulás, Kötegyáni Tagintézmény http://sarkadaltisk1.hu/iskola/
  • Mezőgyán, http://www.mezogyan.hu/ Mezőgyáni Általános Iskola http://www.mezogyan.hu/?module=news&action=show&nid=94418
  • Geszt, http://www.geszt.hu/?module=news&fname=koszonto#MIDDLE Arany János Általános Iskola és Könyvtár http://www.geszt.hu/?module=institutes#MIDDLE
  • Méhkerék, http://mehkerek.hu/  Kétnyelvű Általános Iskola, http://mehkerekiskola.mindenkilapja.hu/html/22236542/render/bemutatkozas    
• Okány, http://www.okany.hu/ Okány-Sarkadkeresztúr Általános Iskola http://www.okany.hu/index.php/intezmenyek/altalanos-iskola
• Sarkadkeresztúr http://www.sarkadkeresztur.hu/ , Okány-Sarkadkeresztúr Általános Iskola http://www.okany.hu/index.php/intezmenyek/altalanos-iskola
• Biharugra, http://www.biharugra.hu/  Szabó Pál Általános Iskola http://www.biharugra.hu/index.php/iskola
  • Körösnagyharsány, http://www.korosnagyharsany.hu/  Bihar Román Nemzetiségi Kéttannyelvű Általános Iskola http://www.korosnagyharsany.hu/index.php/intezmenyek/altalanos-iskola
  • Zsadány, http://zsadany.hu/ Zsadányi Református Általános Iskola http://www.refzsadany.hu/index.php/intezmenyek/altalanos-iskola

CÉLCSOPORT

• 6-7-8. osztályos általános iskolai tanulók,
• 3-4. osztályos (végzős) középiskolai tanulók,
• az érintett korosztály szülei,
• érettségivel rendelkező álláskeresők,
• 18-19 éves befejezett középiskolával nem rendelkező fiatalok.

SZÜKSÉGLET

A fiatalok 14, de még 18 éves korban is bizonytalanok, ha hivatást, szakmát kell választaniuk. Nehezíti a helyzetüket, hogy nem ismerik a munkaerő-piaci lehetőségeket, a szakmákat és sok esetben képességeikkel adottságaikkal sincsenek tisztában.

A választás előtti időpontban megismertethetjük őket az információszerzés lehetőségeivel és fejleszthetjük képességeiket. A megfelelő iskola és szakmaválasztás segíti az életben való boldogulásukat és csökkenti az oktatásból való lemorzsolódást.

CÉL

A „Legyen jobb a gyerekeknek” Nemzeti Stratégia célkitűzéseihez az alábbiak szerint kapcsolódik a programelem:

• Segítségnyújtás a megfelelő szakma és képző intézmény kiválasztásában, azzal a céllal, hogy a megalapozott döntéshez tudjanak a résztvevők információt gyűjteni.
• A hátrányos helyzetű diákok és iskolaelhagyók ebben a fiatal korban, segítséggel könnyebben irányíthatóak visszavezethetőek az oktatásba, mint később.
• Olyan képességekre tesznek szert a résztvevők, amelyek lehetőséget adnak számukra a hátrányok csökkentésére. Sok esetben a hátrányos helyzetű fiatalok, családjaik nem rendelkeznek az információszerzés lehetőségeivel.

Segítségnyújtás a megfelelő szakma és képző intézmény kiválasztásában, azzal a céllal, hogy a megalapozott döntéshez tudjanak a résztvevők információt gyűjteni. A választás előtt ismerjék meg a családok, milyen lehetőségei vannak az információszerzésnek, melyek a munkaerő-piaci lehetőségek, milyen képességekkel, adottságokkal, irányultságokkal rendelkeznek a továbbtanulás, pályaválasztás előtt állók. A megfelelő szakmaválasztás csökkenti az oktatásból való lemorzsolódást.

Felmerült probléma, annak megoldása:

Nem releváns.

TEVÉKENYSÉGEK

• Pályaorientációs foglalkozások,
• Középiskola látogatása 8. osztályosok számára,
• Felsőoktatási intézmény felkeresése a középiskolások számára,
• Munkaügyi Központ tájékoztatója (pályaválasztási rendezvény Sarkadon) a közép- és általános iskolai tanulók, és érettségivel rendelkező álláskeresők, illetve 18-19 éves befejezett középiskolával nem rendelkező fiatalok számára, középiskolák bemutatkozása, foglalkoztatók tájékoztatója,
• Munkahely-látogatások.

SZAKTERÜLETI ELEMEK A PROJEKTELEMEN BELÜL

(közoktatás, szociális, egészségügy, korai képességfejlesztés, közösségfejlesztés, foglalkoztatás)

• Közoktatás (foglalkozások megtartása, középiskola és egyetemek látogatása, óralátogatások, beiskolázás, továbbtanulás),
• szociális (hátrányos helyzetű családok megkeresése, szülők bevonása az iskolai szociális munkások által),
• közösségfejlesztés (közösségi programok, rendezvények),
• foglalkoztatás (munkahely-látogatások).

A TEVÉKENYSÉG MEGVALÓSULÁSÁNAK FOLYAMATA

A MEGVALÓSÍTÁSBAN RÉSZT VEVŐK ÉS TÁMOGATÓ PARTNEREK

• a projekt munkatársai,
• pályaorientációs pedagógus,
• KLIK Sarkadi Tankerülete,
• kistérségi iskolák igazgatói, fenntartói,
• iskolák pályaválasztási felelősei,
• osztályfőnökök,
• iskolai szociális munkások,
• Ady-Bay Középiskola,
• kísérő pedagógusok,
• Munkaügyi Központ,
• Szegedi Tudományegyetem,
• Szent István Egyetem, Békéscsaba,
• Bartók Béla Művelődési Központ támogató attitűdje.
• Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara
• A Kistérség munkáltatói

A célok teljes körűen megvalósultak-e

Azon cél, hogy a hátrányos helyzetű fiatalok, családjaik rendelkezzenek az információszerzés lehetőségeivel, hogy megalapozott döntéshez tudjanak a résztvevők információt gyűjteni a megfelelő szakma és képző intézmény kiválasztásában, teljes körűen megvalósult.

Azon cél, hogy fejlesszük képességeiket, amelyek lehetőséget adnak számukra a hátrányok csökkentésére, teljes körűen megvalósult.

Azon cél, hogy megismertetjük a tanulókat a Nemzeti Pályaválasztási Portál pályaválasztási honlappal, önismereti és pályaorientációt segítő tesztekkel segítjük a pályaválasztást, a továbbtanulást, teljes körűen megvalósult.

Minden tevékenység megvalósult-e

Minden tevékenység megvalósult.

Jó gyakorlat

• A 2014/15-ös tanévben a pályaorientációs foglalkozásokba a vidéki helyszíneken a szülők bevonása,
• Munkahely-látogatások lehetőségének megteremtése a kistérségben,
• Színvonalas, tartalmas intézménylátogatási napok a középiskolában, egyetemeken.

1.Helyzetkép (mire, milyen szükségletre reagált)

Ezen projektelemünk arra a helyzetre reagál, hogy a végzős diákok számára közeledik azon időpont, amikor konkrétan meg kell határozniuk, hogy milyen szakma iránt érdeklődnek, illetve milyen irányban szeretnék folyatatni az iskolai tanulmányikat.

A projektelemünk segítségével megismertetjük a célcsoportok tagjait a Sarkadi Kistérség foglalkoztatási helyzetével, a középiskolákkal és minden olyan információval, amelyek segítenek a pályaválasztásban. A pályaorientációs foglalkozásokon való részvételt a szülők számára is biztosítottuk, hiszen a szülők bevonása is fontos elem a döntések előkészítésében.

2.Célcsoportja (kiket, mekkora számban

mértékben ért el)

A Kistérség Általános Iskoláinak 6-7-8 osztályok tanulói.
A Gimnázium 11-12 - 13 osztályok tanulói.

3. Célja (mit akart elérni, röviden)

Alapvető célunk az volt, hogy minél szélesebb körű információval lássuk el a gyerekeket és a szüleiket, és ezáltal megalapozott döntéseket tudjanak hozni a pályaválasztás terén. Azaz, a lehető legtöbb ismeretanyaghoz juttassuk a döntések előtt álló diákokat, és az iskolaválasztásban segítő szüleiket.

Azt is fontos szempontnak tartottuk, hogy az esetleges helytelen döntések miatt minimálisra csökkenjen az iskolaelhagyás jelentése.

4. Mit tett, hogyan (rövid leirás)

A szülői értekezletek alkalmával kérdőívet osztottunk ki, melyben az iránt érdeklődtünk, hogy a gyerekek tudják-e már, hogy mik szeretnének lenni, illetve milyen irányban szeretnék folytatni az iskolai tanulmányikat.

A kitöltött és hozzánk visszakerülő kérdőíveket kiértékeltük, és ezek alapján készültünk fel a pályaorientációs foglalkozásokra.

Az iskolákkal együttműködve összeállítottuk és meghatároztuk, hogy a pályaorientációs foglalkozásokat hol és mikor tartjuk meg.

A Munkaügyi Központ helyi kirendeltségétől különböző tájékoztató anyagokat kaptunk, melyeket magunkkal vittünk a kistérség településeinek iskolában megtartott foglakozásokra.

A pályaorientációs foglalkozások a következő elemekből álltak:

• Középiskolák, Egyetemek megismertetése.
• Felvételi rendszerek megismertetése.
• Önismeret fejlesztés különböző tesztek kitöltésével.
• Szakmák megismerése. Internet, dvd, leírások.
• Interaktív játékok.
• Megyei, helyi pályaválasztási rendezvényeken, iskolai nyílt napokon való részvétel. (utazások megszervezve).
• Közös fórum gyerekek és szülők részére.
• Megyei „TOP 10” szakma megismertetése. Ösztöndíj rendszer megismertetése.
• Kapcsolat a megyei Munkaügyi Kirendeltséggel, Iparkamarával, helyi KLIK szervezettel.

5. Mit ért el a célokból, miért eredményes, miért jó gyakorlat, miért újszerű (tapasztalatok érvek, előnyök, hatások, fenntarthatóságra utaló előjelek)

Az elmúlt évek tapasztalata, hogy minden általános iskolát végzett tanuló továbbtanul valamilyen középiskolában
Az érettségizettek jelentős része vagy egyetemeken folytatja tanulmányait, vagy OKJ képzéseken szakmát sajátít el, kevés részük munkába áll.
A pályaorientációs foglalkozásokkal a Kistérségben lévő hiányszakmákra, állásokra próbáltuk felhívni a tanulók figyelmét.
Ha végzős diákok a térségben találnak munkát, ezáltal megélhetést is, akkor megszűnhet az elvándorlás.
Ez a tevékenység folyamatosan tud kapcsolatot tartani a munkáltatók és az iskolák között.

6. A jó gyakorlatot "igazoló" rendelkezésre álló dokumentumok

Feljegyzések, jelenléti ívek, fotók, szakmai beszámolók, forgatókönyvek, meghívók, köszönőlevelek.

1.Helyzetkép (mire, milyen szükségletre reagált)

A munkahely-látogatási programelemünk arra a szükségletre reagál, hogy az általános iskolás és középiskolás végzős diákoknak dönteniük kell arról, hogy milyen pálya érdekli őket, illetve mely iskolában szeretnék továbbfolytatni a tanulmányaikat.

Ugyanakkor a Munkaügyi Kirendeltség adatai alapján egy meghatározott munkaerő-piaci helyzet jellemzi a Kistérséget. Ezen helyzet ismeretében lehet objektív alapon reagálni a különböző szakmák kiválasztása során. Ezekre a meglévő szükségletekre érdemes a pályaválasztás, szakmaválasztás előtt álló gyerekek figyelmét felhívni.

2.Célcsoportja (kiket, mekkora számban

mértékben ért el)

A végzős tanulók.
Általános iskolások: 133 fő
Középiskolások: 14 fő

3. Célja (mit akart elérni, röviden)

Az a célunk, hogy megteremtsük a feltételét annak, hogy a diákok konkrét munkahelyeket lássanak.
Ennek mentén láthatják, érzékszerveikkel megtapasztalhatják egy-egy munkahelyen a munkafolyamatokat.
A különböző munkahelyeken megjelenve, a diákok megismerkednek egy adott szakma, foglalkozás gyakorlati megvalósulásával.
Ezek a tapasztalatok nem pótolhatóak pl. filmek, dvd nézésével.
Ezek a tapasztalatok elősegítik a döntéseket. (Igen-nem döntés jelentősége)
A munkahely-látogatások során a foglalkoztatók elmondhatják, miért érdemes az adott szakmát, munkahelyet választani, mi várható a jövőben.

4. Mit tett, hogyan (rövid leirás)

A Munkaügyi Központ helyi kirendeltség-vezetőjével egyeztettünk a potenciális munkahelyekkel kapcsolatban.

Felvettük a kapcsolatot a kistérség több munkaadójával, és konkretizáltuk velük az időpontot és a munkahelyet meglátogató tanulók létszámát.

Az iskolai szociális munkás kollégáink segítségével összegyűjtöttük a tanulók igényét, hogy ki milyen munkahelyet szeretne meglátogatni.

Felvettük a kapcsolatot a települési önkormányzatokkal, akik segítséget nyújtottak a tanulók beutazásához.

8 településről, 9 iskolából 112 fő tanuló meglátogatott 8 munkahelyet.

5. Mit ért el a célokból, miért eredményes, miért jó gyakorlat, miért újszerű (tapasztalatok érvek, előnyök, hatások, fenntarthatóságra utaló előjelek)

Ismerve a Kistérség foglakoztatási helyzetét, a munkalehetőségeket, a munkáltatói igényeket, tudatosan irányítani és ösztönözni szeretnénk a gyerekeket az adott szakma, munkahely megválasztására. Ezen célt elértük, amit a munkahely-látogatásokon részt vett diákok létszáma igazol.

Ha megfelelő helyzetelemzéssel rendelkezünk, és munkánk sikeres, a hátrányos helyzetű Kistérségünk népességmegtartó ereje növekedhet, csökkenthető az elvándorlók száma.
A megvalósításokhoz központi intézkedések, ösztönző feltételek szükségesek. Pályázati lehetőségek, térségi sajátosságok figyelembe vétele is nagyon fontos tényező.

6. A jó gyakorlatot "igazoló" rendelkezésre álló dokumentumok

Jelenléti ívek, e-mail, telefonok, személyes megkeresések, feljegyzések, fotók, forgalmi napló.

A megvalósult projektelem hatása

• Önismeret (önkép és identitás) javulása;
• képességek fejlődése,
• pályaismeret javulása,
• eredményesebb szakma – és pályaválasztás.

Nem várt eredmények és hatások

A szülők aktív bevonódása: gyermekük képességeinek jobb megismerése, szülői elégedettség, tudatosabb szakma- és intézményválasztás.

A projektelem indikátortáblája

MEGNEVEZÉS

TERVEZETT ÉRTÉK

MEGVALÓSÍTOTT ÉRTÉK

Pályaorientációs foglalkozás

72 alkalom

72 alkalom

Középiskola látogatása

3 alkalom

3 alkalom

Felsőoktatás intézmény felkeresése

6 alkalom

6 alkalom

Munkaügyi Központ tájékoztatója (pályaválasztási rendezvény Sarkadon)

3 alkalom

3 alkalom

Pályaorientációs foglalkozáson résztvevők aránya a kistérség végzős diákjaihoz képest

10 %

211

Középiskola látogatása (alkalom)

120 fő

1. év:122 fő; 2. év:139 fő; 3. év: 145 fő

Felsőoktatási intézmény felkeresése (alkalmanként)

70 fő

1. alkalom: 79 fő; 2. alkalom 64 fő; 3. alkalom:70 fő; 4. alkalom: 58 fő; 5. alkalom: 70 fő; 6. alkalom: 70 fő

Munkaügyi központ tájékoztatója - Pályaválasztási rendezvény Sarkadon

50 fő

380 fő
1. alkalom: 102 fő
2. alkalom: 132 fő

3. alkalom: 142 fő

A megvalósítást támogató elemek

• KLIK Sarkadi Tankerület,
• a Munkaügyi Központ, valamint
• a Bartók Béla Művelődési Ház vezetőségének segítő attitűdje;

A megvalósítás során felmerült nehézségek, konfliktusok, problémák (akár pl.: tervezési hiányosság), és azokra adott megoldások

• Biharugra és Körösnagyharsány településeken a felső tagozatosok nem helyben járnak iskolába, hanem más településre. A körösnagyharsányi iskolavezetés partner volt a délutáni programok szervezésében és megoldotta a gyermekeknek a településre történő szállítását, ezért az iskolában rendben lezajlottak a foglalkozások. Biharugrán az iskolabusszal érkeztek haza menetrend szerint a gyermekek, így ott csak 16 óra után tudtuk a foglalkozásokat elkezdeni. A helyszín biztosításában a tagintézmény vezetője partner volt a foglalkozások lebonyolításában, a szülők tájékoztatásában pedig nagy segítséget jelentett, hogy a közoktatási koordinátor helyi lakos (kulcsot kapott az épülethez).
• Többször okozott szervezési nehézségeket az a tény, hogy a tanulók 16 óráig iskolai foglalkozásokon vesznek részt (lásd: új köznevelési törvény), és 16 óra után pedig nehezen bent tarthatóak az intézményben. Ezzel is összhangban, valamint az iskolákkal folytatott egyeztetésekre is támaszkodva célszerűnek és hatékonynak tartottuk a szülők pályaorientációs tevékenységbe (pályaorientációs foglalkozásokba) való bevonását, hiszen sok esetben a hátrányos helyzetű családok nem rendelkeznek az információszerzés lehetőségével sem.
• A pályaorientációs foglalkozás órakeretének elosztása, illetve annak tervezése nem volt tartható a megvalósítás során teljes mértékben. Különbség mutatkozott az óraszám tekintetében Sarkad és a vidék között: Sarkadon a félévenkénti 1 alkalom kevésnek bizonyult, mert magas volt az érdeklődők száma, vidéken viszont az 1 alkalom 4 órás időtartama hosszúnak mutatkozott, ezért tartalmi gazdagításként a vidéki helyszíneken bevontuk a szülőket is.
• A tervezés mellőzte a helyi humánerőforrás kihasználását. Az egyik általános iskolai igazgató részéről merült fel annak igénye, hogy jónak tartaná, ha a pályázat jobban kihasználná a helyi humán erőforrásokat, főleg a pályaorientációs foglalkozások megtartása tekintetében, melyet leginkább azzal indokolt, hogy a helyi pedagógusok, osztályfőnökök ismerik jobban a gyermekeket, képességeiket, szülői hátterüket, lehetőségeiket. Ezzel a projekt egyet is ért, de igyekeztünk a szakértők által támasztott képesítési követelményeknek megfelelni, így az induláskori képesítési elvárások a jelenlegi megoldást, azaz a külsős szakértő megbízását tették lehetővé. Későbbiekben érdemes lenne megvizsgálni, hogy a foglalkozást tartó szakember mellett, és vele együttműködve, a helyi erőforrást is kihasználva lehetne adott esetben az óraszámot növelni az intézményekben.
• A tervezéskor néhány elem költsége nem lett betervezve vagy alul lett tervezve. Ezen költségek a következők:
  • A pályaorientációs foglalkozást tartó szakember utazási költsége: első félévben koordinátorral együtt utazott, majd átcsoportosítás történt,
  • A Munkaügyi Központ rendezvényére (pályaválasztási rendezvény Sarkadon) rendezvényszervezési költség (vendéglátás, előadói díj, stb.): felajánlásokkal, ingyenes előadásokkal, költség nélküli terembérlettel oldottuk meg,
  • A Munkaügyi Központ rendezvényére (pályaválasztási rendezvény Sarkadon) utazási költség (gyerekek, szülők, célcsoport szállítása): részben meg tudtuk oldani koordinátori és önkormányzati segítséggel,
  • Munkahely-látogatások és annak költségei (pl. utazási költség): költség-átcsoportosítással és önkormányzati segítséggel oldottuk meg,
  • Az egyetemlátogatások ellátás-költségének alultervezése.
  • Az egyetemlátogatások résztvevői létszáma a tervezéskor túl magas értékben lett meghatározva. Annak érdekében, hogy az 1 napra eső indikátorszám teljesüljön és a diákok érdeklődését minél hatékonyabb módon kielégítésük, igyekeztünk egy időben több tanszékre ellátogatni, melynek megszervezése azonban nagyon nehéz volt.

A projekt megvalósítása során nyert tapasztalatok, amelyekre nyomatékosan figyelni kellene egy jövőbeni pályázatnál

• Szükséges a pályaorientációs foglalkozások órakeretének ésszerűbb és arányosabb elosztása (4 óra egy alkalommal vidéken hosszú, Sarkadon a félévenként 2 óra kevés),
• Célszerű lenne a helyi pedagógusok, a helyi humán-erőforrás bevonási lehetőségét megteremteni a foglalkozások megtartásánál, a helyi igényeknek megfelelően,
• Célszerű lenne az egyes elemek költségénél figyelembe venni a fent található és a nehézségek részletezését érintő tapasztalatokat.
• Egyetemlátogatásnál célszerűbb és hatékonyabb lenne kisebb csoportokat vinni és egy tanévben több napon lehetőséget biztosítani, ezáltal szélesebb spektrumú igényeket ki lehetne elégíteni (70 főt együtt mozgatni és az érdeklődési körnek megfelelően célirányosan egyetemet látogatni nagyon nehéz),
• Fontos a szülők fokozottabb bevonása mind a pályaorientációs foglalkozásokba, mind pedig a munkahely-látogatásokba,
• Fontos a munkahely-látogatások betervezése,
• A pályaorientációs foglalkozások félévenkénti 1 alkalma a pályaválasztás előtti félévben a végzős osztályoknál kevésnek bizonyult.
• Érdemes lenne végiggondolni annak lehetőségét is, hogy a pályaorientáció tematikusan, egymásra épülő tevékenységek formájában már legalább az 5. osztálytól megvalósuljon.
• Fontos lenne a folyamatos együttműködés megvalósítása a pályaorientációs témakörében releváns szereplők között (a közoktatás megyei kormányszintje, a KLIK, az általános iskolák, a Munkaügyi Központ, a Kereskedelmi és Iparkamara, a Gyerekesély projekt).

Egy jövőbeni projektnél további projektelemek lehetnének

• Munkahely-látogatások mind szélesebb körű kistérségi szintű megvalósítása,
• Munkahely-látogatások mind szélesebb körű kistérségen kívüli, régiós megvalósítása

A megvalósítás során felmerült, de valamilyen ok miatt kihasználatlan lehetőségek, kapacitások

• Az iskolákban meglévő helyi humán-erőforrások
• A pályaorientáció témakörében releváns szereplők folyamatos együttműködése,
• Munkahely-látogatások kapcsán együttműködési lehetőség helyi civil szervezetekkel, vállalkozókkal, üzemekkel,
• A roma civil szervezetekkel és önkéntesekkel való együttműködés.
• Együttműködés a Békés megyei Kereskedelmi és Ipar Kamarával

A fenntartás szükségessége

Az iskolák számára rendelkezésre álló kapacitások a pályaorientációnak csak egy szűk körét tudják lefedni (pályaorientációs foglalkozások).

További probléma, hogy az iskolák kapacitása nem teszi lehetővé a rendszeres pályaorientációs foglalkozások megtartását sem. Ugyanakkor a családok, szülők, gyermekek nem ismerik (eléggé) a lehetőségeket, nincsenek az információk birtokában, sőt e tényeket még súlyosbítja, hogy nehéz is naprakésznek lenni a témában.

A pályaorientációs tevékenységek projekt szintű komplexitása által a résztvevők ismeretei bővülnek, megfelelő önismeretre és pályaismeretre tehetnek szert, megismerhetik saját/gyermekük képességeit, irányultságait, megfelelő és naprakész információkhoz juthatnak a továbbtanulás lehetőségeiről, szakmákról, hiányszakmákról, napjaink munkaerő-piaci igényeiről, képzési- és ösztöndíj lehetőségekről, állami ösztöndíjjal támogatott szakképesítésekről) és munkahelyi tapasztalatra is szert tehetnek.

A fenntartás lehetősége

Pályázati forrás

Együttműködés (és/vagy tevékenységek kiajánlása az oktatási intézmények felé) a BMKH Foglalkoztatási Főosztályával/Osztályával és a Kereskedelmi és Ipar Kamarával (szolgáltatási csomag)